A Bulletin of Entomological Research szaklapban megjelent cikk azt tárgyalja, hogy a B1-vitamin (tiamin) valóban hatásos rovarriasztó-e? Ugyanis nagy lenne az igény a szájon át szedhető rovarriasztó szerekre, azonban a hatástalan anyagok hamis biztonságérzet adnak. Mindez a rovarok által terjesztett különböző betegségek szempontjából jelent kockázatot a felhasználókra.
A kutatók célkitűzése
A B1-vitamint, vagyis a tiamint egyesek 1943 óta szisztémás rovarriasztóként hirdetik, míg mások legalább ugyanilyen hosszú ideje hatástalan placebónak minősítik. A kutatók munkájuk során azt keresték, hogy:
- Milyen bizonyítékok vannak a B1-vitamin rovarcsípés megelőzésében vagy kezelésében betöltött szerepéről?
- Ha ezek a bizonyítékok léteznek, akkor mi a legjobb módja a B1-vitamin bevitelének és milyen adagban?
- Ha nincs bizonyíték a hatékonyságra, és/vagy bizonyítékot találnak a hatékonyság hiányára, akkor milyen kihívásokkal kell szembenézni ennek a téves tudásnak társadalmi szintű leküzdése érdekében?
A kutatás háttere
A munka során a kutatók 104 releváns esetjelentés, kutatási tanulmány és áttekintő cikk alapján vizsgálták a fenti állítás fejlődését, valamint bizonyítékokon alapuló tudományos megállapításokat próbáltak keresni a témában.
Mit találtak a kutatók?
I. A B1-vitamin szisztémás rovarriasztó hatásáról szóló jelentések elsősorban anekdotikus jellegűek, és ellenőrizetlen kísérleteken alapulnak.
II. A rovarok leszállását és táplálkozását/csípését vizsgáló, ellenőrzött kísérletek során nem találtak riasztó hatást.
III. 49 vonatkozó áttekintő dokumentum, 16 rovarcsípés megelőzésére vonatkozó irányelv és 4 kormányzati dokumentum közül egyik sem állítja az 1990-es éveket követően, hogy a B1-vitamin rovarriasztó hatású lenne.
Az ellenőrzött kísérletek eredményei alapján a B1-vitamin nem mutatott rovarriasztó hatást: sem emberben, sem állatokban, semmilyen dózisban, bármilyen hosszú időtartamon át és bármilyen formában alkalmazva (helyileg, szájon át, bőr alá vagy bőrön át bejuttatva).
Jelenleg ezt az állítást az orvosi/egészségügyi, állatorvosi, illetve rovartani közösségek többsége elfogadja, továbbá az 1990-es évek óta és világszerte az illetékes hatóságok sem javasolják a B1-vitamin rovarriasztóként történő alkalmazását.
A kutatók megjegyezték továbbá, hogy a rendelkezésre álló korlátozott bizonyítékok alapján jelenleg nem zárható ki annak lehetősége, hogy a B1-vitamin csökkenti a rovarcsípés szubjektív tüneteit.
Hogyan maradt fenn a B1-vitamin rovarriasztó mítosza a köztudatban?
Sajnos sok egészségügyi szakember és utazó ma is úgy gondolja, hogy a B1-vitamin hatásos rovarriasztó szer lehet, annak ellenére, hogy a bizonyítékok ennek ellenkezőjét állítják – hangsúlyozták a szerzők. Ez pedig kockázatot jelent például a kullancsok vagy a szúnyogok által terjesztett betegségek tekintetében, hiszen a B1-vitamin szedése hamis biztonságérzettel kecsegteti a fogyasztókat.
A B1-vitaminnal kapcsolatos mítosz kapcsán a kutatók aláhúzták, hogy
egy egészségügyi mítosz, „még ha soha nem is publikálják teljesen, nem vitatják meg és nem vizsgálják meg más tudósok… a köztudatba kerülhet, és végül még a tudományos irodalomban is hivatkoznak rá”
A B1-vitamint, mint riasztószert népszerűsítő áltudományos cikkek elterjedtek a nem-tudományos médiában. Mint például a hírekben, a népszerű tudományos és egészségügyi témákkal foglalkozó weboldalakon és a wellness blogokon. Ezzel is hozzájárulva a mítosz továbbéléséhez.
Read alsoTerjed Magyarországon a halálos kórt terjesztő kullancs
Source: