Valóban hatásos kullancsriasztó szer a B1-vitamin?

Photo by Erik Karits on Unsplash

A Bulletin of Entomological Research szaklapban megjelent cikk azt tárgyalja, hogy a B₁-vitamin (tiamin) valóban hatásos rovarriasztó-e? Ugyanis nagy lenne az igény a szájon át szedhető rovarriasztó szerekre, azonban a hatástalan anyagok hamis biztonságérzet adnak. Mindez a rovarok által terjesztett különböző betegségek szempontjából jelent kockázatot a felhasználókra.

A kutatók célkitűzése

A B₁-vitamint, vagyis a tiamint egyesek 1943 óta szisztémás rovarriasztóként hirdetik, míg mások legalább ugyanilyen hosszú ideje hatástalan placebónak minősítik. A kutatók munkájuk során azt keresték, hogy:

Milyen bizonyítékok vannak a B₁-vitamin rovarcsípés megelőzésében vagy kezelésében betöltött szerepéről?
Ha ezek a bizonyítékok léteznek, akkor mi a legjobb módja a B₁-vitamin bevitelének és milyen adagban?
Ha nincs bizonyíték a hatékonyságra, és/vagy bizonyítékot találnak a hatékonyság hiányára, akkor milyen kihívásokkal kell szembenézni ennek a téves tudásnak társadalmi szintű leküzdése érdekében?

A kutatás háttere

A munka során a kutatók 104 releváns esetjelentés, kutatási tanulmány és áttekintő cikk alapján vizsgálták a fenti állítás fejlődését, valamint bizonyítékokon alapuló tudományos megállapításokat próbáltak keresni a témában.

Mit találtak a kutatók?

I. A B₁-vitamin szisztémás rovarriasztó hatásáról szóló jelentések elsősorban anekdotikus jellegűek, és ellenőrizetlen kísérleteken alapulnak.

II. A rovarok leszállását és táplálkozását/csípését vizsgáló, ellenőrzött kísérletek során nem találtak riasztó hatást.

III. 49 vonatkozó áttekintő dokumentum, 16 rovarcsípés megelőzésére vonatkozó irányelv és 4 kormányzati dokumentum közül egyik sem állítja az 1990-es éveket követően, hogy a B₁-vitamin rovarriasztó hatású lenne.

Az ellenőrzött kísérletek eredményei alapján a B₁-vitamin nem mutatott rovarriasztó hatást: sem emberben, sem állatokban, semmilyen dózisban, bármilyen hosszú időtartamon át és bármilyen formában alkalmazva (helyileg, szájon át, bőr alá vagy bőrön át bejuttatva).

Jelenleg ezt az állítást az orvosi/egészségügyi, állatorvosi, illetve rovartani közösségek többsége elfogadja, továbbá az 1990-es évek óta és világszerte az illetékes hatóságok sem javasolják a B₁-vitamin rovarriasztóként történő alkalmazását.

A kutatók megjegyezték továbbá, hogy a rendelkezésre álló korlátozott bizonyítékok alapján jelenleg nem zárható ki annak lehetősége, hogy a B₁-vitamin csökkenti a rovarcsípés szubjektív tüneteit.

Hogyan maradt fenn a B₁-vitamin rovarriasztó mítosza a köztudatban?

Sajnos sok egészségügyi szakember és utazó ma is úgy gondolja, hogy a B₁-vitamin hatásos rovarriasztó szer lehet, annak ellenére, hogy a bizonyítékok ennek ellenkezőjét állítják – hangsúlyozták a szerzők. Ez pedig kockázatot jelent például a kullancsok vagy a szúnyogok által terjesztett betegségek tekintetében, hiszen a B₁-vitamin szedése hamis biztonságérzettel kecsegteti a fogyasztókat.

A B₁-vitaminnal kapcsolatos mítosz kapcsán a kutatók aláhúzták, hogy

egy egészségügyi mítosz, „még ha soha nem is publikálják teljesen, nem vitatják meg és nem vizsgálják meg más tudósok… a köztudatba kerülhet, és végül még a tudományos irodalomban is hivatkoznak rá”

A B₁-vitamint, mint riasztószert népszerűsítő áltudományos cikkek elterjedtek a nem-tudományos médiában. Mint például a hírekben, a népszerű tudományos és egészségügyi témákkal foglalkozó weboldalakon és a wellness blogokon. Ezzel is hozzájárulva a mítosz továbbéléséhez.